Prológus

18 éves vagyok, Londonba élek. Idén érettségizek, legjobb barátommal Harryvel, akivel barátok vagyunk, amióta az eszemet tudom. Ő sokféleképpen becézget, mint például Darlie, Darl, Gen, Lieg, de voltam már Linege [ejtsd: „Lindzsi”] is, meg gyakran csak a teljes nevemen, Darline néven szólít. Egy év van köztünk, és mindenki azt hiszi, én vagyok az idősebb, pedig pont fordítva van. Az összes szabadidőnket együtt töltjük, minden titkát tudjuk a másiknak. Mindenből van közös kedvencünk, film, mese, fagyi, satöbbi.  Hétvégente buliba szoktunk menni vagy pedig filmezős estéket tartunk. Egyszer meg is mentette az életem. De azt majd később mesélem. Most nyár van, tervezzük az augusztusi közös nyaralást. Valamerre nyugat felé tervezzük, de még nem tudunk konkrét helyszínt. Visszatérve a közös kapcsolatunkra, elég bonyolult. Mivel nincs testvérem, őt annak is tekintem. Voltak persze rossz pillanataink is. A hajam az tabu, ahhoz senki nem nyúlhat, csak ő. De egyszer ezt is megbántam. Amikor nyolcadikban hülyéskedtünk az ollóval és véletlen belevágott szőke hajba, bal oldalt. Sírni tudtam volna. Aztán el kellett mennem fodrászhoz és vállig levágta, mert máshogy bénán nézett volna ki. Egy hétig nem szóltam Harryhez. Aztán kiengesztelt egy fotóalbummal, amiben egy csomó kép volt rólunk, a gyerekkorunkról.  Sokan azt hiszik, egy párt alkotunk. Sokan rosszat gondolnak rólam, hogy mért vagyunk ennyire jóban és másokkal mért nem. De rosszul gondolják. És sokan irigykednek sajnos, mert bevallom, Harry nagyon jó pasi. De most komolyan nem értem, mért nem mennek oda hozzá? Így ne várjanak sokat. Harry nem fog kezdeményezni, de ha valaki jó benyomást tesz, akkor több is lehet köztük. Én már csak tudom.